- Baszunk?
- Majd.
Ferenc gyöngéden megcsókolta Mária arcát, amjd az asztalhoz ment, és rágyújtott egy VörösSpang' li-ra. Leszívta a füstöt, majd lassan fújta ki orrán a füstöt.
- Mária, én nagyon szeretlek. Nem csak gyönyörű vagy, de nagyon okos is. Most jött el az a pillanat, amikor nagyon őszintének kell lennünk egymással.
- Ferenc, megijesztesz.
- Mária. Baszás közben nagyon büdös szokott lenni a pinád, és ezt én nem bírom. El akartam kerülni ezt a beszélgetést, de már a kezdetektől ez van, és nem szűnt meg azóta.
- Ó... Ferenc... imádom, hogy ilyen pajzán vagy! - ragyogott fel Mária szeme.
- Ö... nem, félreértesz.... ez nekem NEM tetszik.
Mária hirtelen, minden előzmény nélkül bömbölni kezdett, és a haját tépkedte. A szája szétrepedt, melynek következtében ömleni kezdett belőle a vér.
- Figyelj, ez így nem jó. Akárhányszor valami ilyesmiről próbálok beszélni, mindig ezt csinálod. Hát kit szeretsz te? Magad, vagy engem? Ketten vagyunk ebben a kapcsolatban, nem lehetsz ilyen önző. Menj, és most ki a pinád, bazmeg, vagy végeztünk!
Mária egy pillanat alatt lenyugodott. Immár nagyon higgadtan Ferenc felé fordult.
- Szóval így állunk.
- Így.
- Hülye geci vagy, tudd meg - szólt csendesen a lány.
- Hagyjál már, a hülyeségeidtől megfájdul a faszom már... mosakodj meg, baszod, most mondom utoljára. a következő már nem csak kérés lesz, hanem tett is.
- Két hónapja még azt mondtad, senkit sem szerettél még ennyire.
Ferenc szó nélkül felöltözött, és kiment a helyiségből. Kintről autógumi-csikorgás hallatszott, bentről lövés hangja dördült. A szobát vér és agyvelő keveréke borította bé. Mária, ahogy Ferenc kilépett, pisztolyához nyúlt, az ablakon rohant, megc
élozta az autóban ülő férfit, és elsütötte a pisztolyt. Másodpercekkel később beterítette a szobát a berobbanó autóüvegen keresztül kifröccsenő agyvelő.
- Büdös fasz! - ordította Mária a szétszóródott emberi maradványoknak.
Felöltözött, és lement a lépcsőn. Kipucolta az autót, ami az utcán állt még mindig, és este 9 körül beszállt a vadonatúj autóba.
"Inkább ezzel megyek, mint azzal a véres, öreg szarral." gondolta az összevérezett autóra utalva, azt ugyanis összekente vérével még szerdán, mikor eleredt az orra vére. Egy kevés vér ebben az autóban is volt még, mert a férfi vére mélyen leszivárgott a bőrkárpitba, és azt már nem tudta Mária kitakarítani. Nem volt nála a takarítógépe.
- Basszameg, mehetek fel érte!
Felment a lépcső a szobába, és kinyitotta a szekrényt, amiben a takarítógép szokott lenni. Most ehelyett más volt.
Antonió ugrott vidáman Mária karjaiba. Heves, nyelves csókra zárult a szájuk.
- Á, te seggfej! - baszta faszon egy vállfával Antoniót Mária, akinek vérzett a nyelve. Antonió a faszához kapott, és előregörnyedt a fájdalomtól.
- Egyáltalán hogy került a kezedbe az a vállfa? Eddig még nem volt nálad.
- Jéé. Miafasz? Hogy került ez a kezembe? Ja, tudom már! Ádám írta bele. Miért haraptál meg?
- Mert annyira szeretlek.
- Én is szeretlek, tehát egymást szeretjük.
- Igen.
*** ***
